II. 1. A cheszed az Ószövetségben 245-ször fordul elő a következő eloszlásban: Zsolt 127x; 2Sám 12x; Gen 11x; Péld és 2Kón 10x; Ézs 8x; Jer és Hós 6x; továbbá 1Kir, Neh, 1Krón 5x;Ex, 1Sám 4x; Dtn, Józs, Mik, Jób Rúth, Ezsd 3x; Num, Bír, Jón, JSir, Eszt, Dán 2x; Jóel, Zak 1x.
Az Ézs-ban a 8 előfordulásból 4 esik dtÉzs-ra, 3 pedig trÉzs-ra. Az Ézs 16,5 aligha autentikus ézsaiási, de messiási jelleget hordoz (ld. Ézs 9,6), megfogalmazásában bölcsességi karakterrel bír (ld. Péld 20,28).
Az Ex 20,6; 34,6.7; Dtn 5,9k jellegzetes képletet mutat, ami a maga részéről a Num 14,18.19-ben, de a Jón 2,13-bqn, a Mik 7,18-ban, a Neh 9,17-ben, megváltozva a Dán 9,4-ben; a Neh 13,32-ben tovább hat (erős rövidítéssel a Mik 7,20-ban visszaköszön).
A Krónikákban fellelhető előfordulásokból az 1Krón 17,13; 19,2.2; 2Krón 1,8; 6,14; 24,22 felel meg az alapmintának (Sám/Kir). Az 1Krón 16,34.41; 1Krón 5,13; 6,42 (ld. Ézs 55,3); 7,3; 20,21 himnikus jelleget mutat (mint Ezsd 3,11).
Ilyen módon ez a szó az elbeszélő és a bölcsességi irodalomban, mindenekelőtt azonban a zsoltárok nyelvezetében teljességgel otthonos. Egy bizonyos kiterjedésben érvényes, de semmi esetre sem kizárólag a profán, ill. vallási használatában. Teljes mértékben hiányzik a papi iratból, a prófétáknál pedig meglepően erős az előfordulások visszaesése. A teológiai áttekintés számára alkalmas jelentéstartalom csak Hóseásnál, Jeremiásnál és megváltozott előjellel dtÉzsaiásnál található.
2. Az alkalmazásban ennek még erőteljesebben felel meg a chaszíd (32x, ebből Zsolt 25x; chszd hitp. 2x).
28 előfordulás a zsoltárimádságokhoz tartozik (ideértve 1Sám 2,9; 2Sám 22,26 = Zsolt 18,26; 2Krón 6,41). Közel áll ehhez a mózesi áldás a Dtn 33,8-ban. A bölcsességi irodalomban ezt a fogalmat egyszer (Péld 2,8) taláhatjuk meg, és csak kétszer a prófétáknál (Jer 3,12 és Mik 7,2, csak itt Isten által használva).